Az iskolarádiózástól a Magyar Rádióig, kirándulva

2013 május 27

Dr. Balázs Géza nyelvészt, néprajzkutatót először a rádióban hallottam. Később egy előadáson is találkoztam vele, az előadás után beszélgettünk. Most a 20. Sajtófesztiválon beszélgettem vele.

 

– Honlapján azt találtam, hogy Ön nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár és intézetigazgató-helyettes. Hogyan boldogul ezzel a sok munkával?

Balázs Géza: Ezek részben fedik egymást. Az embernek van egy képzettsége – én középiskolai magyar nyelv és irodalom szakos tanár vagyok. Ezért lehetek nyelvész. Amellett néprajzkutató is vagyok. Az egyetemen különböző beosztások vannak. Ha valaki a magyar nyelvben elmélyül, és az egyetemen dolgozik, ezeket a beosztásokat megkaphatja pályázat útján. Így lettem tanszékvezető az egyetemen. A tanszék beletartozik egy intézetbe, ezért lettem intézetigazgató-helyettes. Ezek a dolgok párhuzamosak, és fedik is egymást.

– És melyiket szereti legjobban?

B. G.: A tanszékvezető azt jelenti, hogy egy tizenöt fős tanszéket vezetek. Mivel ez a tanszék, a Mai Magyar Nyelvi tanszék, Magyarország egyik legérdekesebb nyelvi tanszéke, ezért ezt a munkát nagyon szeretem. De a legjobban tanítani szeretek. Azért szeretek tanítani, mert olyankor az embernek mindig frissül az agya. Az egyetemen van olyan lehetőségünk, hogy mindig a legfrissebb dolgokról beszéljünk, nem vagyunk kötelesek egy nagyon szigorú tanterv szerint tanítani. Így elmondhatjuk a hallgatóknak a legfrissebb kutatásainkat. Elmondani a hallgatóknak, amit esetleg tegnap találtam ki, nagyon jó dolog. A hallgatók ilyenkor reagálnak erre, hogy ez tetszik-e nekik. Ez a tudomány és az egyetem lényege. A legmodernebb dolgokat tudja tesztelni. De a legmodernebb dolgokhoz tudni kell a legrégibb dolgokat is.

– Találtam a kutatásai közt egy internetnyelvészettel foglalkozót. Hogyan jött ez a téma?

B. G.: A nyelvtudománynak nagyon sok oldala van. Ilyen a történeti nyelvtudomány vagy a mai magyar nyelvészet. Utóbbi azzal foglalkozik, hogy ma hogyan beszélnek. A felsoroltakon kívül még ezernyi területe van a nyelvtudománynak. Az internet egy nagyon új jelenség. Egy új technológia. Azt jelenti világháló, ezt mindannyian ismerjük. Az internet jelentősen átalakította a kultúrát, az emberek közötti viselkedést. Ha valaki mindig elérhető, mindig le tud kérdezni bármilyen információt, az egészen másképp él, mint akinek ezt fejben kell tartania, akinek előre kell gondolkodnia. Ma már nem kell előre gondolkodnunk. Ez most változott meg. Mi azt kutatjuk, hogy ennek a nyelvre milyen hatása van. Ennél a témakörnél mindenki arra gondol, hogy az interneten kicsit másképp írogatunk, mint amikor például levelet írunk. Mi ezt is vizsgáljuk. Én azt hiszem, hogy ennek sokkal nagyobb a kiterjedése nemcsak az írásbeliségre, hanem a beszédre és a gondolkodásra is. Ezen a területen nagyon kevés korábbi kutatás áll a rendelkezésünkre, ez nagyon új téma. Annyira új, hogy én ezt még nem is tanultam az egyetemen.

– Egy évvel ezelőtt járt az iskolánkban, Gödön, előadást tartani. Miután egy kicsit késve beültem az előadásra, rájöttem, hogy az az ember áll pár méterre tőlem, akit esténként a rádióban hallgattam. Mióta rádiózik?

B. G.: Azért vagyok itt, az Országos Sajtófesztiválon, mert annak az egyesületnek vagyok az egyik társadalmi vezetője, amelyik ezt a fesztivált létrehozta. Én diákrádiós voltam a középiskolában. Négy évig rádióztam az I. László Gimnáziumban. Ekkor még nem tudtam, hogy nyelvész leszek, de nagyon szerettem a rádiót. Egyetemista korom alatt visszatértem a diákrádiózáshoz. Elkezdtünk tanfolyamokat és táborokat szervezni. Ekkor már rádióztam a Magyar Rádióban, kisebb riportokat készítettem. Önálló műsorom 1992 óta van, akkor kértek meg arra, hogy indítsak egy nyelvi műsort. Ez a Tetten ért szavak című műsor, mely hétköznapokon hallható. Ez a műsor nagyon sok változatban volt már. Volt 15 perces, aztán 10 és most már csak 5 perces. Viszont minden nap van most már ötödik éve. Ez nagyon jó nekem abból a szempontból, hogy nagyon sok emberhez tudok eljutni. Úgy érzem, ebben az öt percben élményszerűen tudok beszélni a nyelvről, de tegyük hozzá, a kultúráról. Szóval ez nem csak nyelvi műsor, kicsit tágabb annál, de alapvetően persze nyelvész vagyok.

 

– Május elején a Madarak és fák napjához kapcsolódtak a műsorok. Szereti a természetet?

B. G.: Természetesen. Ha az ember egy ilyen tág lehetőséget kap, hogy minden nap szólhat a médiában – ez nagyon nagy lehetőség, ha belegondolunk -, akkor igyekszik aktuális lenni. Ezért voltak május elején ilyen témájúak a műsorok. Nekem ez nem kötelező. Beszélhetnék az internetről is. Az ember próbálja belevinni a személyiségét, a nyitottságát, a humorát, mert a műsoromban elég sok humor van, egyesek szerint túl sok. Azt mondják, nem kellene ennyi humor, mert ez komoly ügy. Viszont azt vallom, hogy humorral jobban, könnyebben el lehet adni dolgokat. Szerintem több mosolyra lenne szükség az országban, mert az emberek nagyon komorak és szomorúak sokszor. Nyilván jogosan is, de nehezebb úgy élni, hogy mindent csak a rossz oldaláról nézek. Azt gondolom, hogy ha ez az öt perc inkább egy derűs öt perc, akkor egy kicsit jót teszek az embereknek. Öt percig legalább mosolyognak egy nap. Az nem baj.

A kérdésedre visszatérve. Igen, nagyon szeretem a természetet. A szüleimmel is nagyon sokat kirándultunk már kisebb koromban is, vasárnaponként rendszeresen túráztunk. Ma is szeretek gyalogolni. Bár van autóm, de azt kell mondanom, nagyon sokat gyalogolok. Még városon belül is. A sok túra közül kiemelnék egyet, azért is, hogy másoknak kedvet csináljak hozzá. Minden nyáron végigevezek a Felső-Tiszán. Tiszabecsről indulva egészen Dombrádig. Ezen a szakaszon már több mint egy évtizede csinálom meg ezt a túrát. Ez egy egyhetes, 150 kilométeres evezés. Mindenkinek kívánom, hogy élje meg ezt az örömöt, amit a csodálatos magyar táj, a jó levegő adnak. Járom a nagyvilágot, Ázsiában sokszor előfordulok, de nincs még egy olyan szép hely, mint a Felső-Tisza. Itt Magyarországon olyan nyaralásnak lehet részese az ember, ami közben fizikailag is megdolgoztatja, mindemellett kikapcsolódást jelent.

Dobó Máté

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Amennyiben folytatod a böngészést úgy tekintjük, hogy nincs kifogásod a weboldalról érkező cookie-k ellen. Bőveb információ: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300100.TV

Bezárás